Keresés a honlapon

MENÜ

Üzenőfal


Név:

Üzenet (max. 100 karakter):


Szavazás




BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Gyimesközéplok bemutatása

 

A Gyimes völgye sajátos „Patakország” az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes helynév első okleveles adata a „Ghemes” (1677- ből van). 1626- ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, romjai ma is láthatók. Nem tudni miért, a nép e maradványt Rákoczi várnak nevezi és máig mint az „Ezer éves határ”-t tartják számon úgy belföldi, mint külföldi látogatók. Az első települések éppen a vámházhoz kapcsolódtak. Az első biztos adat Gyimesfölgye lakosságáról egy 1721- es összeírás, ez 19 vándorló családról szól. A Gyimes név a „gím” szóra vezethető vissza, olyan hely, ahól sok a gímszarvas.

          A Tatros folyó felső vízgyüjtőjének területe- a gyimesi szorosig- mintegy 650 km2.

         A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt, a Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Jos) és Gyimesbükk (Ghimeş- Făget- már Bákó megyében van). Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülömböztetve ezáltal a moldvai csángóktól.

         Mivel kevés a szántóföld e hegyes vidéken, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és háziipar képezi.

Mind a tatros völgyében, mind a „patakokban” nagykiterjedésü természetes kaszállók elsősorban a szarvasmarha tenyésztésnek, mig a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek.

A Gyimesközéploki és általában a Gyimes völgyét benépesitő csángók köztudottan vendégszerető emberek, amelyhez hozzájárul az itt meglévő táj vadregényes szépsége is. Így nagyon sok , túrista, néprajzkutató és vendék tér be községünkbe az év különböző időszakában.

Az utóbbi években egyre több család fogad ideérkező turistákat és vendégeket, így a faluturizmus egyik fő célkitűzése és megélhetőségi lehetősége lesz az elkövetkező években.

 

Testvértelepüléseink

 

         Már a 90-es évek elején testvér-települési kapcsolat alakult ki a Baja melletti Vaskút községgel, amely kapcsolatot máig ápoljuk, valamint 2004- től a Szolnok melletti Zagyvarékassal vettük fel a kapcsolatot és azóta is évente több alkalommal is részt veszünk egymás nagyobb rendezvényein, megcsodáljuk egymás kultúráját és hagyományait.

 

 

 

Civil szervezetek Községünkben

 

         Jelenleg két hivatalosan is bejegyzett ifjúsági szervezet működik.

         A „Csángó Ifjak Középloki Közössége”- ifjúsági szervezet elsősorban a hagyományok ápolása, hagyományőrző rendezvények megszervezése, a község ifjúságának az információhoz való jutásának elősegítése érdekében alakult 2001-ben Jelenleg több rendezvény szervezői vagy társszervezői. Ilyen az Ifjúság napja, Falunapok, Nemzetközi Tánctábor, „Tatros Forrásánál” elnevezésű Csángó Fesztivál.

         A szervezet létrehozott pályázati pénzekből valamint az önkormányzat támogatásával egy teleházat, amely rendszeres nyitva tartással áll a felhasználók rendelkezésére. Évente több programot szerveznek: ilyenek a számítógép-kezelői tanfolyamok, mesevetélkedők, rajzvetélkedők, pályázatírói tanfolyamok stb. 

 

 

Az „Ordasok” Hagyományőrző táncegyüttes- 2003- ban alakult. Fő célkitűzésük, hogy a gyimesi csángó táncokat és énekeket hitelesen megtanulják és ahol csak lehet ezt bemutassák. Több meghívásnak tettek már eleget itthon és Magyarországon is.

 

Iskoláink

 

         Községünkben 9 iskola működik tekintettel arra, hogy a földrajzi adottságok a hegyekről lezúduló patakok mentén engedik meg az építkezést, minden patakon található 1-4 osztály, ahonnan három 5-8-as iskolába mennek majd a diákok sok esetben 5-6 kilométert  gyalogolva az iskoláig.

         A település első iskoláját a gyimesbükki Domus Histosia szerint 1900. július 22-én Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök kiszállt Gyimesközéplokra és 7000 forint költséggel felépített iskolaházat felszentelte.

 

A Gyimesi Csángó Táncok

A gyimesi tánc és zenekultúra részletes kutatása mintegy negyven éve indult meg.

A gyimesi tánckincsek három stilusrétegre oszthatók:

  • magyaros, illetve erdélyi férfi és párostáncok 
  • romános, illetve balkáni táncok (lánctáncainkat a kárpáti és moldvai románságtól kölcsönöztük)
  • közép- európai, németes, polgári jellegü, szabályos páros táncok.

A gyimesi „zenekar” sajátos összetétele, játékmódja és zenei anyaga különösen régies, a régi csíki zene leghívebb megőrzője. Egy mozsikás (hegedűs) és egy ütőgardonos játszik együtt, rendszerint a prímás a feleségével. A gardont pálcával ütik, s így a kisbőgő dobszerü kíséretet szolgáltat, ütőhangszerként tartják nyilván, csak Felcsíkon és a Gyimesekben használják.

Vallási élet Gyimesközéplokon

Gyimesközéplok jelenleg 5.300- lakost számlál, ebből  kb 98%. magyar anyanyelvü. Ugyanilyen arányban Római Katolikus vallásuak vagyunk.

Kulturális és hagyományőrző tevékenységeink

 Gyimesközéplok község immár 30 éves hagyománynak örvendő nagyszabásu rendezvénye a „ Tatros Forrásánál „ elnevezésü Csángó Fesztivál, amelyet az utóbbi időben Gyimesfelsőlokkal felváltva rendezünk meg.

 

 

 


Ajaki Tűzoltó Egyesület
- 2009.01.07.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található Ajaki Tűzoltó Egyesület honlapja

tovább



Képek
- 2009.01.06.

Gyakorlásról készült képek feltöltve. Megtekinthetőek ide kattintva

tovább



Tagjaink
- 2009.01.06.

Az egyesület tagjainak névsora

tovább